A múltkori számban, bár nem szándékosan, kicsit elkanyarodtam a lovaglási alapismeretek témánál a tereplovaglás felé. Ugyan még nagyon hosszú az út addig, hogy terepre mehessetek lovagolni, most karácsonyi ajánkékként elmondom nektek, mit kell feltétlenül tudnotok a szabadban történő biztonságos lovagláshoz!

A tereplovaglás minden időben fergeteges élményt jelent, legyen az a nyári nepfelkelte vagy naplemente, az őszi, vagy tavaszi kellemes napsütés enyhe szellővel, vagy akár a nyirkos őszi köd és tejköd, amikor az orrodig sem látsz, nem is beszélve a frissen leesett első hóról, ami ropog a ló patája alatt, és még a nap is szikrázóan süt. Kívánom, hogy mindannyian mihamarabb részesüljetek ebben a csodálatos élményben!

Mindenekelőtt rengeteget kell gyakorolnotok a lovaglást minden jármódban, sőt az sem árt, ha néhány ugróleckét is vesztek, hiszen előfordulhat, hogy terepen utatokba esik valami akadály, és a lovatoknak ugrania kell. Persze ne gondoljatok nagy akadályra, sok ló azonban inkább átugrik egy kis pocsolya felett is, minthogy belelépjen. ha kis árkon kell éthaladni, lovatok, he picit is, de biztosan ugrani fog.

A ló felszerszámozása ugyanúgy történik, mint a pályán lovaglás előtt, de nem árt ellenőrizni a felszerelés megfelelő állapotát. Elég kellemetlen, ha egy kantárszár éppen terepen szakad el, pláne, ha mindez vágta közben történik. Célszerű a lovakra ínvédőt tenni, nehogy megsértsék a bokrok és a faágak a lábukat.

Ha a pályán nem is viseltek kobakot, terepen mindenképp vegyetek fel. Inkább legyen rajtatok kobak, és ne legyen rá szükség, hiszen még tapasztalt lovasokkal is megesik, hogy a földön találják magukat.

Az első terep előtt a lovas túra vezetője részletesen elmondja nektek a teendőket. Mindig negyon figyeljetek oda oktatótok intő szavaira! A tereplovaglás mindig egy tapasztalt vezető segítségével és a számotokra kiválasztott legmegfelelőbb lóval történjen! Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a saját biztonságotok érdekében inkább el se induljatok! Sok helyen az utolsó lovas is túravezető, aki hátulról figyeli a lovasokat.

Ha van rá lehetőségetek, a kilovaglás előtt célszerű néhány percet lovagolni a lovardai pályán, hogy lovatok bemelegedjen, és ti is megszokjátok a lovat. Mikor elindultok, álljatok sorba! Soha ne előzzétek meg az előttetek lévő lovat, mindig egymás után libasorban haladjatok! Nem árt, ha nem egyedül, hanem legalább ketten indultok útnak, főleg az első időkben. Az ideális létszám - saját tapasztalataim alapján - a 4-5 fő. Már ekkor is nagyon kell figyelnetek a többi lovasra. nem elég az, ha a közvetlenül előtted lévő lovat figyeled, mert előfordulhat, hogy az első lovas hirtelen megáll, és a hátul lévők egymásba rohannak. A terepen haladó lovak szeretnek egymás farába menni, ám ez veszélyes, ha például rúgós ló halad előttetek. tartsatok megfelelő követési távolságot - legalább egy ló hossznyit -, de soha ne maradjatok le!

A tereplovaglásnál figyelembe kell venni az időjárási viszonyokat is. Sáros időben is lehet a szabadban lovagolni, de sokkal körültekintőbbnek kell lenni. A különböző terepeken máshogyan kell lovagolni is. Parton felfelé például dőljetek előre, és álljatok ki a nyeregben, hogy a ló jobban használhassa a hátát! Lejtőn lefelé üljetek a feneketekre, és dőljetek hátra! Az első vágtát célszerű parton felfelé kipróbálni, mert a lovak hajlamosak örömükben bakolni, lejtőn felfelé azonban kétszer is meggondolják, hogy pazarolják-e az ugrálásra is az energiájukat. Persze vannak olyan "zsiványok", akik még ilyenkor is olyan nagyot ugranak, hogy az ember azon csodálkozik, miért nem repült ki a nyeregből.

remélem használható tanácsokkal szolgáltam nektek. hasznos lehet, ha tereplovaglás előtt átfutjátok a néhány sort.

Író : Hirskó Renáta

Forrás : Lovas Nemzet 2007. januári száma